Egyszerűnek tűnő kérdés, ami azonban számos buktatót rejt, és nem is olyan könnyű a döntés, mint azt először gondolnánk…
Tételezzük fel, hogy a kapunk már adott, készen van, nem akarunk rajta változtatni. Az első, legalapvetőbb kérdés, hogy toló/úszó, vagy szárnyas kapuval van-e dolgunk. A garázskapukat most tegyük félre, azzal egy másik cikkben foglalkozunk majd. Az első, és egyben mindent bebiztosító tanácsunk: vásárlás előtt konzultáljon kapus szakemberrel, céggel, méresse fel a helyszínt. Még ha ez pár tízezer forintba is kerül, a gyakorlott szem könnyebben észreveszi a buktatókat, ha pedig ennek ellenére gond adódik a kapuval, a telepítő cég garancia időn belül köteles azt megoldani.
Első rész: A szárnyas kapuk
Szárnyas kapuknál lényegesen nehezebb dolog a kiválasztás, mint a toló, vagy úszókapu esetében. Sokkal több tényezőt kell figyelembe vennünk. Kézenfekvőnek tűnik, hogy a kosárba tegyük a vonzóan olcsó motort, amit akár sokan nagyon pozitívan is értékelnek, de… És ez a „de” a lényeg… Ha egy egészen könnyű, kis kapunk van, ami könnyen mozog, nem túl magas, egy-egy szárnya pedig alig 1,5 méter és a burkolata is csak valami szellős, könnyű fémháló, akkor valóban jó választás lehet egy alsó kategóriás motor, amennyiben a szolgáltatásai is megfelelnek az igényeinknek. Érdemes ezt jól átgondolni, mert utólag már a legtöbb esetben csak a teljes csere lehet megoldás az esetlegesen felmerülő igények kielégítésére.
Lássuk be, hogy ezek a kapuk nagyon ritkák. A régi, jellemzően vidéki falvakban, városokban fellelhető, „kalákában” épült kerítések-kapuk ugyan sokszor tűnnek első ránézésre ilyennek, de ha alaposan megnézzük, kiderül, hogy a zsanérok szorulnak, nem állíthatóak, legtöbbször valami maszek, kényszermegoldás szüleménye. Ez már rossz. Aztán, amikor jobban megvizsgáljuk, kiderül, hogy már régen nem úgy áll az a kapuszárny, mint kellene. Az évtizedek alatt elhúzta az oszlopot, deformálódott… leggyakrabban pedig nagyon gyenge, vékony szögvasból készülnek, tartásuk nincs… Ha ilyen a kapunk, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy a teljes szerkezetet lecseréljük újra. Motorizálni csak olyan kaput érdemes, ami kellően masszív, jó állapotú.
Sokan megfeledkeznek a kerítés burkolatáról, pedig nagyon fontos tényező. Annak az össz. súlya, a felületének nagysága erősen befolyásolja a válaszható motorokat. Ha például van egy könnyű, szögvas szerkezetű kapunk, ám azon a burkolat vastag, sűrűn rakott deszka, vagy éppen „telibe burkolt” lemez, akkor már erősebb motorra lesz szükségünk, ami jobban bírja a terhelést, főleg a széllökéseket! Minden burkolat a kapun vitorlaként működik. Még a sima fonott kerítésdrót is. Semmiségnek tűnik, de az összeadódó felületen óriási szélnyomás keletkezhet, ami alulméretezett motorral sok bosszúságot okozhat. Ilyenkor tapasztalhatóak azok a tipikus hibák, hogy a kapu nem nyit, nem zár be teljesen, vagy a művelet közepén megáll és visszafordul. Ezek azért vannak, mert az a vitorla, amit a kapu burkolata alkot, és a szél egyben akkora terhelés a motornak, amit már nem bír el. Jobb esetben még adható plusz erő a motorokra, és akkor talán megoldódik a probléma, de megesik, hogy csak egy erősebb motor a végső megoldás. Különösen érdemes erre figyelni, ha a kapunk szélcsatornás helyen van. Ilyenkor rengeteg bosszúságtól kíméljük meg magunkat, ha a megfelelő motorral szereljük fel a kaput.
Most, hogy túlvagyunk a burkolat és a súly okozta problémákon, jöjjön a geometria kérdése. Ahhoz, hogy egy motoros kapunyitó szépen, simám működjön, mindenképpen be kell tartani bizonyos szabályokat. Ezek a szabályok a kapu és a motor által bezárt szöget rejtik. Nagyon gyakori eset, szinte naponta találkozunk vele, hogy nem tartják be az előírt méretezést, és nyitott, vagy zárt állapotban (rosszabb esetben mindkettőben) a bezárt szög túlságosan hegyes, azaz a motor szára közel párhuzamos lesz a kapuval. Ez több problémát is okoz. Egyrészt ilyen pozícióból a kapu megmozdítása óriási terhelés a motor számára, ami megrövidíti az élettartamot, gyorsítja a hajtómű kopását. Ami viszont a szemünket is zavarni fogja… Ezekben az esetekben a kaput a motor „megrángatja” és csúnyán, egyenetlenül indul meg a mozgás, ami ismét felesleges plusz terhelés, ráadásul gyengébb kapu/kerítés szerkezetek esetén meglehetősen látványos. Nem pozitív értelemben. Ezért mindig tartsuk be a gyártói előírásokat a méretezéssel kapcsolatban (jellemzően „A” és „B” méretként jelenik meg a műszaki leírásokban az a két mérőszám, amire különös módon tekintettel kell lennünk) Sokszor ezek a méretek csak plusz kiegészítő alkatrésszel, vagy egyedileg gyártott konzollal hozhatóak, ezért, amennyiben nincs eszközünk, anyagunk, tudásunk hozzá, inkább ne álljunk neki magunk felfaragni a motort. Kérjük inkább szakember segítségét. Ha már a méretezésnél tartunk… gyakori hiba, hogy túl kicsit motort választanak maguknak a vásárlók, mondván: „Á, ez nem nagy kapu, elég lesz ide ez a kisebb motor is, nem kell nagyobbra költeni!” Aztán otthon, ahogy próbálgatják a pozíciókat, csak nem akar kijönni, vagy nem nyit, vagy nem zár… És miért? Túl mélyen ül a kapu… Ha van egy 40x40cm-es oszlopunk és annak a közepére esik a kapuszárny, (tehát a forgáspontok 20cm mélyen vannak a belső oszlopsíktól mérve) akkor bizony nem lesz elég a legkisebb 300, vagy 400mm lökethosszú motor. Ilyenkor jó megoldás lehet pl. a csuklókaros motorok valamelyike. Ezek jóval mélyebben ülő kapuk mozgatására is alkalmasak.
Itt kitérnék a kifelé nyíló szárnyaskapukra… Nagyon fontos tudni, és mindenképpen betartandó szabály, hogy kapu közterületre nem nyílhat! Elvben a manuális működtetésű kapunak sem szabadna közterület felé nyílnia, de ez természetesen nem rejt olyan veszélyeket, mint egy gépi mozgatású kapu esetében. Így ilyesmiben csak akkor gondolkodjunk, ha a kapu kifelé nyitáskor magánterületen mozog és még ebben az esetben is érdemes lehet extra védelmi megoldásokról gondoskodni (több pár infrasorompó, aktív élvédelem). Kifelé nyíló kapunál biztosan meg kell nyújtani a motor gyári konzolját. A szettbe csomagolt konzolok szinte minden esetben csak befelé nyitáshoz elegendő hosszúságúak. Ilyenkor számolnunk kell azzal is, hogy a motorok el fognak venni a kapunyílásból, jellemzően 15-30cm között, így a kapunk hasznos szélessége akár 50cm-el is csökkenhet és szűk bejáró esetén rossz látási viszonyok között könnyen kárt tehetünk az autónkban is, ha nekihajtunk valamelyik motornak.
Villamos előkészítés
Alapvető, hogy villanyszerelő csinálja meg! (jó esetben a kapus szakinknak lesz ilyen végzettsége) A villany nem játék, könnyen tragédiába torkollhat a szakszerűtlen kötözgetés. Először is mindig nézzük meg, milyen vezetékeket igényel a telepítés. Ha már megvan a kiszemelt motor, akkor annak a leírásában mindig szerepel vezetékelési útmutató. Szükség lesz hálózati feszültségre a vezérlés dobozánál, vagy a vezérlést tartalmazó motornál. Össze kell kötni a távolabbi motort a vezérléssel, infrasorompó táp és adatvezetékei, villogó… esetleg kézi nyitógomb kiépítése. És itt jön egy olyan kérdés, ahol sokszor vitába keveredünk még kollégákkal is. Sajnos nagyon sokan figyelmen kívül hagyják a szabványi előírásokat, és mindenféle, a kezükbe akadó vezetéket használnak . Az MSZ HD 60364 szabvány szigorúan előírja, hogy föld alatt és kültéren milyen vezetékek használhatóak. Föld alatt, védőcsőben sem szabad MT vagy MBCU, ne adj’ Isten MCU vezetékeket használni! Föld alatt kizárólag földkábel (E-YY-O, E-YY-J, NYY-J, E-YY-J) használható, kültéren pedig a GT kábel néven ismert gumiköpenyes vezeték. Ezeket a valamivel olcsóbb MBCU, MT, MCU vezetékekkel tilos kiváltani, azok szigetelése nem alkalmas a föld alatti, vagy a folyamatos kültéri használat elviselésére. Ugyanígy, a felhasznált gégecsőből is az UV álló változatot használjuk, ha nem akarjuk, hogy pár év után csúnya, szétmorzsolódó, védelmet nem nyújtó szemét maradjon csak belőle. Hosszú távon a nem megfelelő vezeték, ha balesetet nem is okoz, de a sérülő szigetelése miatt a kapu hibás működését, vagy teljes működésképtelenségét okozhatja, ami igen kellemetlen lehet, ha emiatt a meglévő térkövezést fel kell szedni, vagy a jó állapotú beton behajtót meg kell vágni…
Maradtak az extrák, az esztétika, az alapvető képességek és az ár, amelyek befolyásolják a választást. Ha biztosak vagyunk benne, milyen paraméterekkel rendelkező motort kell vásárolnunk, akkor gondoljuk még át, milyen extrát, milyen funkciókat szeretnénk és aszerint válogassunk. Lehet ez egy külön kapcsolható kertvilágítás-vezérlés, vagy éppen mobilos vezérelhetőség. Amennyiben ez is megvan, már fáradhatunk is a pénztárhoz. Mindenképp mérlegeljünk! Mit bír a pénztárca? Fontos kérdés. De ha szűkösebb a keret, lehet, hogy érdemesebb kicsit várni, és mégis valamelyik megbízhatóbb, drágább modellt választani. Elvégre kapumotort nem 1-2-3 évre veszünk. Egy jó választással 15-20 évig is problémamentes elektromos mozgatású kapunk lehet.
